egy mondat hatalma
Nem írtam az első kolléganőmről aki újként jött és csinos és buktam rá. Még mindig tetszik, de valami nagyon nem stimmel vele. Viszont jött egy másik lány is. Mindketten helyettesítik az épp szülési szabadságon, gyeden, gyesen akármin levő hölgyeket. Ezért vannak. Mármint a cégnél.
A másik lány egy csitri. Fiatal, és még annál is kevesebbnek látszik, mint amennyi. Felháborító. Megismerkedtem vele, és semmi különös. Nem érdekelt, és nem savanyú a szőlő alapon. Kolléganő, kislány, ennyi. Aztán visszajöttem a kihelyezésből, és semmi. Elbeszélgettem vele, normális és udvarias voltam vele, ahogy szoktam, és hiába ismertem meg kicsit jobban, ugyanúgy nem érdekelt. De minden megváltozott.
Nem is történt semmi, mint munkatársak beszélgettünk, segítettem neki, ő nekem, normális viszony. Aztán elhangzott a bűvös mondat és azóta megfordult a világ. Persze nincs semmi zaftos részlet, inkább a gesztus, a hangsúly. De eltűnt a csitri, a kislány. Ott a nő, a naiva és büntet. De még csak nem is az ízlésem, hisz vékony nagyonis. Mondjuk a hosszú barna haj, és a barna szem az meg pont az ideális, de ez eddig fel sem tűnt. Erre most… Elmegy az asztalom előtt és rámmosolyog vagy rámnevet és huss gondolatok oda, és rázódjak vissza a munkába. Hajhhh (sóhaj) a nő egy csoda, egy mondattal megváltoztatja a világot.
Leave a comment
egy mondat hatalma
Nem írtam az első kolléganőmről aki újként jött és csinos és buktam rá. Még mindig tetszik, de valami nagyon nem stimmel vele. Viszont jött egy másik lány is. Mindketten helyettesítik az épp szülési szabadságon, gyeden, gyesen akármin levő hölgyeket. Ezért vannak. Mármint a cégnél.
A másik lány egy csitri. Fiatal, és még annál is kevesebbnek látszik, mint amennyi. Felháborító. Megismerkedtem vele, és semmi különös. Nem érdekelt, és nem savanyú a szőlő alapon. Kolléganő, kislány, ennyi. Aztán visszajöttem a kihelyezésből, és semmi. Elbeszélgettem vele, normális és udvarias voltam vele, ahogy szoktam, és hiába ismertem meg kicsit jobban, ugyanúgy nem érdekelt. De minden megváltozott.
Nem is történt semmi, mint munkatársak beszélgettünk, segítettem neki, ő nekem, normális viszony. Aztán elhangzott a bűvös mondat és azóta megfordult a világ. Persze nincs semmi zaftos részlet, inkább a gesztus, a hangsúly. De eltűnt a csitri, a kislány. Ott a nő, a naiva és büntet. De még csak nem is az ízlésem, hisz vékony nagyonis. Mondjuk a hosszú barna haj, és a barna szem az meg pont az ideális, de ez eddig fel sem tűnt. Erre most… Elmegy az asztalom előtt és rámmosolyog vagy rámnevet és huss gondolatok oda, és rázódjak vissza a munkába. Hajhhh (sóhaj) a nő egy csoda, egy mondattal megváltoztatja a világot.
