vadvirág étterem

Kedvenc édesanyám meglátogatott hétvégén. Megünnepelendő közeledő névnapját és nemrégiben ünnepelt születésnapját, elvittem ebédelni. Eredetileg két uticél között örlődtem, mert már rég ki akartam próbálni a címben említett közeli éttermet, a hívogató terasz miatt. Na meg ugye közel a lentebb már méltatott 4 muskétás is. Végül rövid örlődés után a ez utóbbit választottam, gondoltam nem érhet komoly csalódás. El is sétáltunk oda, azonban valami fura üzletpolitikai döntés miatt szombaton délben nyitnak. Viszont még legalább 17 perc hátra volt délig. Így sarkonfordulva otthagytuk. Nem fontos otthagyni a pénzemet. Tehát visszaballagtunk a Vadvirághoz, és kiválasztottunk egy helyet a teraszon. Jó döntés volt, mert bár zajos, de a beltér akkor nem volt valami hívogató. Édesanyám bár sopánkodott az árakon, de nem hagytam magam. Első körben az italok érkeztek, egy pohár sör, a márkájának megfelelő pohárban, illetve a frissen csapolt cola. A sör jó volt, nehéz is vele mellé fogni, a cola meg a szokásos csapolt lötty, mentendő a helyzetet kicsi citrommal. Levesként végre francia hagymalevest rendeltem, ami rövidesen meg is érkezet. Egészen jó volt, de a tálalás nagyon magyar volt. Ezt követően jómagam egy tiroli rántottszeletet krokettel, édesanyám pedig cordon bleut rendelt. Bár mindkettő pulykából volt, jöhetnek a kövek:) Édesanyám sopánkodása abba is maradt az adag láttán. A tiroli nagyon finom volt vastag hússal és sok fokhagymával a tejfölben, a krokett pedig burgonya ízű volt. Állati jó volt amit én rendeltem. Természetesen édesanyám nem bírt a sajátjával így nekem kellett kivégezni. Persze nem ellenkeztem, hiszen hús:) Azt kell mondjam remekül sikerült a pulyka cordon bleu is. Igazi zamatos, finom sonka, és rengeteg sajt. Ki kell térnem a vesszőparipámra a hasábburgonyára. Itt, bár nem 10 cm feletti hosszúságú szálakból volt, mégis nagyon finom volt. Javaslom latogatásra, főleg, hogy aznap este, szombat lévén latinos est volt, jelentsen ez akármit is. Azt hiszem még a pipás embereket is elhívom oda.

megint új rovat

Fenyegetőztem ezzel kisebb társaságomban. A téma az asztalon hever. Már multkor erősen gondolkodtam rajta, merthogy a kvházas dolog kissé hanyagolva lett. De nem fejeztem be, csak még rendezni kell az életem, hogy ez is beleférjen. Na meg keresek egy Sancho Panzat is. Aztán ma végre tett követte az elhatározást, lásd lejjebb. (Hú de álmos vagyok.) Találtam egy hasonló témájú blogot. Ilyet meg én is tudok, bár szemtelenül szubjektíven. Természetesen nem csak szigorúan vett éttermekről lesz szó. Lesz gyorstápolda, kifőzde, meg amit még találok. De most lefexem…

mindenki egyért: a vendégért

A  pipaklubban gyakran próbálunk ki új helyeket, de van pár törzshelyünk is. A címbeli utalás itt a Négy Muskétás étteremre utal mindenki számára egyértelműen. Ezen a keddi estén ezt látogattuk meg, nagy örömömre, mert baromi közel van, még gyalogláb is. Meg is érkeztem, kissé késve, ahogy mostanában szoktam, mivel sokáig dolgozom. A többiek már ott ültek, de nem volt előttük étel. A hely egyébként kicsit olcsó benyomást kelt, mert egy faház jellegű az egész, egyébként hangulatos. Terítő nem volt, de jópofa gyertyatartó igen. Kicsit idegesítő hangon röhögött egy nő egy másik asztalnál, de alapvetően kellemes családias hangulat, egész kényelmes székekkel, de nem elég stabil asztalokkal. Gondoltam én sem kapkodom el, így rendeltem egy espressot, ami az időpontot tekintve (este hét után) jó volt, enyhe, kicsit csokoládés. Ha a kávés rovatba írnék most a hatás miatt lehúznám, mert bár finom volt de mókusvíz.

Ráraboltam az étlapra. Mivel tudtam hová megyünk már előre megnéztem az étlapot, gondoltam ki is választok valami ajánlatot. Már éhes is voltam. Kiválasztottam egy tárkonyos pulykaragulevest, mert hagymaleves, amire igazán vágytam csak xxl méretben volt, és sem póréhagyma, fokhagyma, sem sajtleves nem volt. Kicsit kicsi volt az adag, illetve némileg olajos volt a felszíne, de alapvetően ízletes volt, de jól jött volna hozzá egy kis citrom belefacsarni. Közben a nagyszerű truffles-t szívtam, amíg hűlt kissé. Ezt követően camambert-rel töltött roston csirkemell következett, már délután felkeltette a fantáziámat. A hozzá ígért áfonyalekvár kedves meglepetésként egy fél almán érkezett. De a burgonyaropogós az ígéretes néve ellenére sótlan krokett volt, ami ugyan jól ment az áfonyalekvárhoz, de az utolsó árva darab nem ízlett annyira. A tálalás nyálcsordító volt, a hús erős közepes, kicsit sós volt, de ezzel kompenzálta a köretet. Kicsi fűszeresebb jobb lett volna, de az egyensúly rendben volt. Desszertre már nem volt kapacitás, na meg a késői időpont, és a pocakom le is állíott. Ezért a desszert a truffles volt a pipámban, illetve egy másikban a melange.

Összességében jó első benyomás volt, megfelelő kiszolgálással. Szerintem visszatérünk.

pda immár sokadszor

Remek szórakozást nyújt számomra, az anno megnyert eszköz. Egyrészt tényleg szórakoztat, zenét hallgatok, játszom, meg még ki tudja mi. Szóval lényeg a lényeg jó cucc örülök, hogy megnyertem. Talán majd kap egy GPS-t is. Illetve előbb-utóbb kap. Másrészt használható, és kedvelem, igazi férfias telefon. Sokat tud, és mindez használható, de rendelkezik azzal a hátulütővel a rajta levő operációs rendszer, hogy microsoft termék. Vagyis egyedi hibákat tud, ok okozat és minden ilyen nélkül. Használtam rajta a terméket(tudjátok dolgozom, és szoftvert tesztelek, ez pedig a termék, neve nincs, mert nem akarok utalni a cégre). Mint tudjátok ez a munkám. Szóval várakozásommal egyezően érdekességek történtek. Először a hívásnapló ment át angolba. Némi nyomkodás után elérkezet a soft-reset ideje. Ezután pedig megtanult az eszköz angolul. Örültem is, mert eléggé hülyén lehet lefordítani a dolgokat (pl:mass storage device-tömegtároló eszköz). Aztán ma elfelejtett hangokat kiadni. Így megint reset következett. Erre el is felejtette az angolt.

Ma nem kaptok többet mert megfájdult a kezem.

viharos visszatérés helyett

Sokat gondolkodtam, és meg is fogom írni, azt a bizonyos postot. De nem kezdem ezzel. Mármint a visszatérést. Inkább elmesélem nektek, hogy miért volt megint egy ekkora kihagyás. Tudjátok új munkahelyen dolgozom, már egy ideje. Négy nap híján egy hónap. Hú hogy telik az idő. Az új helyen azonban fix munkaidő van, legalábbis a kezdetén :) Erre viszont nagyon-nagyon át kell állni a bioritmusomnak. Pusztul is a kv, ma ittam ki az ötszázadik rövidet a gépből. Sajnos a szumma ezredik nem az enyém lett. De ha már kerek számok. Én írtam be a hibakövető rendszerbe az ezredik hibát, ez volt az első amit az új helyen. Ezek után pedig lenyúltam a következő kerek számot az 1024-et. Igen kocka vagyok, nálam a kettő a tizediken is kerek. Meg a többi kettő hatvány. De a kis kitérő után, vissza a lógáshoz. Aztán eléggé felgyorsultak az események ment a geocaching is, akár szövetnadrág-ing cuccban is. Aztán a nőügyek is felgyorsultak kissé. Most meg legénybúcsú volt a hétvégén. Igen kedves közeli ismerőseim tudom, hogy csak szombat este volt. De szombat délutántól kitöltötte a hétvégét, egy brutális, lehengerlő másnappal. Meg ismét voltam pipázni, egy igen közeli helyen. Ami szintén jó volt. Ha ez így megy tovább lesz szubjektív gasztro is. Ma ugyan ki akartam ülni a loggiára, de valahogy nem sikerült. Meg elindult a fociszezon is. Persze szigorúan NFL. Bár a magyar válogatott is érdemel egy-két szót, és kivételesen nem bohócozósat. Tetszik amit tesznek, bárcsak ez folyamat lenne, nem lokális maximum. Azt hiszem a gondolataim röpködésének véget vetek. Így.

a nyaralás utólag és röviden, majd munka

Egy egészen hosszú hétvégét töltött kis társaságunk Balatonfenyvesen. Jómagam a szervezés egy részéért, és a szórakoztatásért voltam felelős. Végül csütörtökön este lezúztunk, és csak kedden tértünk vissza a nagyvárosba. S mire gondolok a szórakoztatásnál? Kölcsönkértem a Funkenschlagot, és a Wii-t. Ezt a kettőt igen alapos használatnak tettük ki. A lányok sütöttek, főztek, arany életünk volt, minden finom volt és sok. Rengeteget játszottunk, sőt geocache-eltünk is. Meg fürödtünk, bár csak az első két nap. Első nap nem vittünk semmit, másodfokú viharjelzés és hatalmas hullámok voltak. Találkoztam másfél méteressel is. Sajnos nem vittünk csónakot, pedig az igazán ütős móka lett volna. Aztán mire a nyaralóba értünk kitört rajtam a megfázás. De másnap is belecsaptunk, vittünk csónakot. A víz tükörsima volt, de labdát nem vittünk, így a csónakot dobáltuk. Jó volt, igazi nyaralás az eső ellenére. Sajnos vége lett.

Másnap elmentem a volt melóhelyemre, hogy leszámoljak. Szándékosan szóltam előre, és leírtam a felmondólevelembe, hogy mit kérek. Na meg a Munka Törvénykönyve is előírja, hogy az utolsó munkanapon ki kell adni mindent, pénzt, papírokat. Persze ennek ellenére, vagyis törvényt szegve nem sikerült. De szerencsére megszabadultam.

Másnap kezdtem az új helyen. A régi hely egy kicsi magyar cégnek szállít. A nagy meg a konzolpiacot letaroló gigamultinak. És a vicces: mindkettő kék :) Este egy hajón ünnepelt a vállalat, föl le hajózva a Dunán. Elpöffentettem egy felülmúlhatatlan Cohibát. Eddig jónak tűnik, jó lenne, ha ugyanígy folytatódna…

Leroy a Westendben, de gyorsan

Mozi előtt gondoltam beugrunk meginni egy kv-t. Sajnos a borravalós anomália miatt a Friday’s kiesett nálam a kosárból. Szóval beültünk, egy kellemes sarokba, merő véltelenségből a borhűtő mellé, a pult közelébe. Nem is volt gond a kiszolgálással idő szempontjából. Petra narancslevet kért, mert utálja a kv-t. Én azt és ananászlevet kértem. Mindketten meg is kaptuk gyorsan bár a narancs teljesen ananász volt :) Végülis minden rendben volt, csak kissé túl volt pörögve a pincér srác. Emiatt aztán nem is tudtam beszólni a narancs-ananász témában. A hangulat meghitt, nem ordított a zene, a bútorok kényelmesek. Összességében kellemes volt, de ez csak egy első benyomás. A Camponás Leroy-nál jobban tetszett.

új link, meg bornapok

Ismeretterjesztés: tudtátok, hogy Budafok régen Promontor volt? Én sem. Állítólag német név, hosszabb időt nem szántam a keresésre.

Kisebb társaságunk rákapott a geocache-re. Ezért is van új link. Szombaton le is zajlott egy hosszabb trip Edgär barátommal. Későn kezdtük, a tervekkel ellentétben, de ahhoz képest egészen jól zajlott. Elsőként Törley József - igen a pezsgőgyár alapítója - mauzóleumát látogattuk meg. (Ki kéne találni valamit olyan keretes írásokra, mint a tc-n vannak. A Törley mauzóleum egy gyönyörű épület ami már a Leányka utcánál lehajtva, a felüljáróról is remekül látszik. Sajnos csak a külső állapota ilyen, és csak messziről. Az utcába érve elhanyagolt környezet fogad. Persze csak a mauzóleum udvarán, a szomszédban még szökőkút is van. Aki akar utánaolvashat, és láthat képeket is. Sajnos az enyészet uralja a szép épület környékét, és belsejét is. Szégyen és gyalázat a Törley-től, hogy képtelenek erre áldozni.) Itt találkoztunk a helyet vigyázó törpe feketepárduccal, aki igen barátságos volt velünk. Aztán megnéztük a Törley gyár pincéjét, és kóstoltunk különlegességet. Edgär az alkoholmentes pezsgőt (nem kölyökpezsgőnek nevezett pancs, igazi pezsgő alkohol nélkül) én pedig nyerset. Vagyis az érlelési folyamat után nem ízesítik. Ezután meg akartuk nézni a budafoki barlanglakásokról szóló kis múzeumot, de sajnos csak szerdán és vasárnap látogatható, de a cache meglett. Ezután elkapott bennünket az eső, és hazajöttünk. Majd elállta után, mekerestük a kelenvölgyi mini tavat. Szép lenne, ha nem lenne elkerítve, és teljesen körbeépítve. Nem hittem volna, hogy ilyet találunk erre. Persze itt is volt macska. Úgy tűnik ebben már elkísérnek. Este pedig kimentünk a civilizációból. A Kánai apátság romjait fedeztük fel. Néhány kő, és egy kis fal legalja, töredéke. Egy nagy dzsindzsa közepén találtuk meg a ládát. Illetve én. Kivételesen. Egyébként mindent Edgär. Este pedig nem mentem el a Speak koncertre.