pipa és loggia helyett meló és szemcsepp

Ma nem kaptok semmi értelmeset. Féltizenegyre értem haza a gyárból majd kifolyik a szemem. Ma nem történt velem semmi érdekes, a gondolatokat meg kiölte a fejemből a meló. Meg a fáradtság. Pedig ha összeszedném maga biztos menne. Tök szivesen elmentem volna Cathrine-hez is, de mivel bokor az arcom, nem vágy látni. Ami mondjuk érthető, hisz amúgy is - hogy finoman fogalmazzak - kihívásokkal küzdök ezen a téren. Na ma kicsit wadésra vettem a figurát. Írtam nektek a nagy semmiről:) Pedig megint ki akartam ülni a loggiára. Pipázni, meg hátha valami értlmes jön ki. Nem jött

lehet lesz ilyen kategória is

Csak nincs időm. Igen, most jön Cathrine azzal, hogy arra van időm amire szakítok. De nem, sőt NEM. Hiszen dolgozni kell, oda és vissza kell utazni, hozzá is el kell menni, enni, inni, aludni, pipázni, blogolni kell. Meg az a sok egyéb amit ide sem írtam, mert nem jutott eszembe. Na közben találtam is ide nem illő képet. Illetve ide az időről szóló részhez jó. De most egy könyvről van szó. Gondoltam nem csigázom tovább a kedves érdeklődőket. Szóval lassacskán a végére érek, annak a könyvnek amit Cathrine-től aljas módon lenyúltam. “Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai” John Perkinstől. Mindenkinek javaslom elolvasásra. Remélem én is ébresztek annyi magvas gondolatot amennyi benne született a könyvet olvasva. Persze nem veszem be 100 %-ban, hiszen mostanában semmit nem szabad elhinni. de bizony rávilágít pár dologra. Sőt egyúttal nézze meg mindenki a “Corporation” c. filmet. Majd gondolkodjon el az életéről, hová tart, és mit hagyna maga után. Mára ennyit a moralizálásról, aki akar küldjön véleményt.

coffe to run

Ha épp rohansz valahová, vagy csak szeretnél egy finom kv-t. Ha unod a bevásárlást (ha tényleg olyan hülye lennél, hogy a westendben vásárolsz be, én is megtettem, tehát magamat is lehülyézem), vagy csak valamit intézned kell, a város legnagyobb, legmodernebb, legnépszerűbb, de ugyanakkor a legzsúfoltabb, legrondább, leginkább arctalan, és bizony a legprimitívebb népekkel töltött plázájában, hát ki ne hagyd. Metrószint. Belépsz és rögtön jobbra, az általam gyűlölt, parasztvakító, öncélú, idiotikus baromság, vagyis a vízesés mellett. Egy kis pult, az olyannyira csodált egyszerű logo: QAWA. A kv. Számomra, mint egyszerű rajongó, aki hülye hozzá, ez a non plus ultra. Nem ám, hogy csak hozzádvágják. Odamész, és kedvesek, persze lehet, hogy csak azért, mert mindig megdícsérem, hogy ez a legjobb kv. Több szót nem tudok erről, hisz sem leülni, sem a poharat nem tudom dícsérni. Elpkapom a poharat, kiélvezem, és rohanok tovább. Yah nem, ez lefékez. Mindig. A kv. Oxymoron. Ha csak tehetem…

személyesen nekem…

[00:21] <#> a múltkori bkv-v írásodat nem értettem
[00:21] <#> -s
[00:24] <én> mitnem értettél rajta?
[00:24] <#> hogy mit akarsz mondani. jót vagy rosszat?
[00:25] <én> igen
[00:25] <én> pont ezaz
[00:25] <én> gondolkodást akarok gerjeszteni
[00:26] <#> értem
[00:28] <#> Edda - A kör
[00:28] <#> most pár napja ezt hallgatom
[00:28] <#> meg egy szintipop számot
[00:28] <#> http://youtube.com/watch?v=qTrB2q8dKMw
[00:28] <#> ez volt a mai provát blogom neked :D
[00:28] <#> megyek jáccani

Köszi, szombaton megisszuk :)

kint ülök a loggián és pipázom

És kurvanagy királynak érzem magam. Bár kicsit hideg van, meg hülya a fény, de piszkosul élvezem. Egy nagyon finom dohányt szívok Lacc mesternek köszönhetően. Danish Truffles és aki szeretne meglepni szerez nekem. Persze, hogy ne legyen egyszerű a dolog kis hazánkban (igen ennyire kicsi) nem is lehet kapni. Már csak egy finom száraz vörösbor kellene, na meg persze Cathrine ide mellém, és boldogság lenne. Még ez a ronda lakótelep is elviselhetőnek látszik. Illetve alig látszik, mert közben besötétedett. Csak úgy árad belőlem a pozitív energia :)

Széles jókedvemben még a gyárban használt skájp-accommal is beléptem. De semmi. Ezuton is meg kell köszönnöm Edgär barátomnak, hogy hoz nekem dohányt. Életet ment. Most annyira ki vagyok egyensúlyozva, hogy még az sem zavar, hogy nem tudok szép karikát fújni. A vas is bírja még 1 óra 17 percig. Merítsetek erőt ebből a postból, mint a gyógyító netgömbből…(majdnem elfelejtettem a képet)

három nap, helyett komenista

Utóbbi három napom elég mozgalmasan telt, de most nem erről akarok írni, megint politizálok egy kicsit. Pár napja hazafelé tartottam, a 6-os villamoson. Igazából még 15-e előtt. Már vártam a cirkuszt, talán emiatt is voltam fogékonyabb a “politikai” felhangú dolgokra. (Persze hogy idézőjel, hiszen a politika nem való az utcára. Nem is tudom ki mondta, hogy ‘48-ban sem az utcán történtek a lényegi dolgok, sőt 1867-ben sem, ahol azért érdemben haladt előre a magyarság ügye a monarchiában.) Szóval szép nyugodtan utaztam volna haza, aztán leült mögém két tarisznyarák (klasszikus bölcsészlány, idealizmussal, elvakultsággal, tarisznyával), és bizony hangosan beszélgetek. Legfontosabb visszatérő téma a ún. komcsik voltak. Szegény egyszerű, buta lány azt semtudja kik azok, vagy milyen a kommunizmus. Halvány szőke lövete sincs. Szerencsére, vagy sem nekem sincs. Ugyanakkor mivel ennyire nincs köze a fogalomhoz, bizony igen súlyos tudatlanság a mai kvázi szocialista erőket lekomenistázni. Ennyi erővel a narancsosok nácik, a madarasok cionisták, sőt ha már továbbmegyünk a meredek csúsztatások útján, akkor szélsőjobbos csipetcsapatok maga az SS, Csurka (hogyan buknak el a hősök) maga Hitler. Ugyan már gyerekek. Minek ez az uszítás?! Gondolkodtam rajta, hogy szétzúzom, egy pár aprósággal amit érvnek és keresztkérdésnek hívnak, de meggondoltam magam. Most jönne a közhely, az idiótákkal való vitázásról, de mindenki tudja.

A legviccesebb megnyilatkozás viszont egy beszélgetés említése volt az ő szájából. Valakivel beszélgetett valamiről és észrevette a manapság igen divatos (trendi… broáf) szilikon karkötőt, amit Lance Armstrong talált ki a rák ellenes alapítványa támogatására. Csakhogy “olyan színű volt, tudod komcsiszín”. Itt mondjuk nem tudtam, hogy kiröhögjem vagy megkérdezzem, hogy szeretne-e a nemzeti trikolorra a piros helyett esetleg narancsot? Te jó ég ennyire blőd marhaságot… Nos itt dönöttem el, hogy erről meg kell emlékeznem.

hajrá bkv… vagy nem…

Kellemes és kellemetlen élménybe is futottam tegnap a bkv-val kapcsolatban. Arról divat azt mondani, hogy milyen szar meg drága. Erről nem nyitok vitát, mert akinek nem tetszik a bkv, menjen lábbal. Aki meg felszáll a buszra, villamosra, akkor kutya kötelessége jegyet vagy bérletet venni. De sajnos ennek sincs meg a kultúrája itt nálunk. Mint szinte semminek. S hogy miért? Igen a járatok üzemeltetése pénzbe kerül. Igen a mi adónkból megy, és amennyit fizetünk mehetne is belőle, de most nem erről akartam írni, fogok még politizálni eleget. Szóval azt kéne itt a fejekbe verni - mivel úgy látom józan értelmes elmék híjján csak az erőből ért a pórnép - hogy egy szolgáltatásért cserébe ellenszolgáltatás jár. Itt pedig a szolgáltatás bizony az, hogy az illetőt elviszi a bkv járműve. Nem az hogy kinyalja a seggét, kvt főz neki, vagy orálisan kielégíti. Ezt mind máshol kell. Tehát ezért fizetni kell. Mert ez meg az ellenszolgáltatás.
Nos a reggel elindultam bérletet venni, mert bizony én veszek, hacsak el nem felejtem. Leballagtam a buszhoz, ahová is két szállító cég, egy-egy autója állt a buszmegállóban és az előtt. Nagyon nehezen állt oda a busz mikor később megérkezett. Viszont előtte egy szimpatikus közepesen nagydarab kopasz biztonságíőr jellegű tag jelent meg. Láthatósági mellény, kopasz fej, digitális fényképezőgép. Előreballag autók rendszámmal lefotóz. Remélem az ilyen tapíroktól egy életre elveszik a jogsit, nyilvánosan megalázzák és kerékbetörik ezeket (emberre nem mondjuk: ez). Ez nagyon tetszett. Elvégre még mindig sokkal több ember(az értelmesebbek, meg a csórók, tisztelet az értelmes biciklistáknak, kár, hogy kevés van) közlekedik bkv-val. Vagyis milyen jó lenne, hogy zökkenőmentesen, gyorsan és a lehető legkényelmesebben tudna utazni a nép.Persze azt ne feledjük a bkv is hozott anyagból dolgozik. Viszont az ilyen gyökerek, mint a buszmegállóban parkoló tuskók illetve a homáron is olvasható okosok miatt biz meg van nehezítve a dolga.

És a rossz dolog. Gondoltam leszek olyan jó, és fizetek a szolgáltatásért. Ketten álltak előttem, és csak egy fakk működött a körtéren. Én meg siettem volna mert azért 10re illik beérni. Persze mindketten áfászámlát kértek. Vagyis az egy darab bérlet megvásárlása, nagyságrendileg 10 percig tartott. Azon nem bosszankodom, hogy a néni bevette a lassítót. Öreg volt.

Yah és ha már itt tartunk. Pipaklubból hazafelé az éjszakai buszon ellenőr volt. Ez elég komoly szivatás és nekem nagyon tetszik a fenti szolgáltatás-ellenszolgáltatás axióma miatt. Ugyanis jó az éjszakai közlekedés, de azért ahoz elég ritka, hogy lehessen bosszankodni, ha egy elmegy az orrom elől. Az ellenőr viccelt is. Jó a levegő a séta egészséges.

nemzeti ünnepünk

Olyan szép dolog, hogy megünnepeljük hányatott történelmünk eseményeit. De ahogy Tóta mester kifejtette bizony orrbaszájba ünneplejük a forradalmat, meg egyéb erőszakos fejezeteket ebben a röpke párszáz évben. Mert remélem senki nem gondolja, hogy az államalapítás egy ünnepélyes összeborulás volt. És milyen szép lenne a békés dolgokat is. De legyen ez csak egy aprócska bevezetés az értetlenkedéshez.

Szóval láttuk mi történt az egyébként dicső forradalmunk évfordulóján. Nem értem miért kellett ezt a szép ünnepet ezeknek a primitív növényi szintre süllyedt lényeknek így lealacsonyítani. Persze tudom, menthetetlenül szemét komenista vagyok, de “én leszek az adott idő alatt a legtöbb japán kutya“, ha megértem hogy jött ki ezeknek a “tüntetőknek” vagy “demonstrálóknak” vagy miknek, hogy a szemét feri hazudott, de bezzeg a másik az aztán a testet öltött igazmondás. Egyszerűen képtelen vagyok ezt feldolgozni, hogy mi váltott ki ebben ekkora felháborodást. Hacsak nem gerjeszti a másik oldal. Vagy nem tudom. (Mellesleg ezek után random szavakat fogok választani egy szótárból címnek mert mindig úgy szétfutnak a gondolataim. És persze amit először le akartam írni rég elfelejtem. Kezdem érteni miért alakult ki a dadaizmus.:)
De aztán a Ferenciek terének eltorlaszolásán kívül semmit nem sikerült felmutatni. Persze este jött a csőcselék, (nem azonosítom a narancsosokkal, csak így jött) de szerencsére a rendőrség végre az elvárt hatékonysággal intézkedett.

S hogy egyik szavamat másikba ne öltsem, visszatérnék a kordonos dologra is. Mert kicsit elveszítettem a fonalat a gondolataimban. Elbontották végre. Kicsit már az én szemem is szúrta, de még mindig sokkal kevésbé, mint annó a Kossuth téren lakó alja nép. Meg ezek a mostani tüntetők. Ezek nem dolgoznak? Ha meg mégis hogy van energiájuk erre, az értelmetlen szélmalomharcra? S ha már olyan hős harcosok, meg forradalmárok, akkor miért nem mentek ki egész télen? Vagy hidegben nem tüntetünk akkor jó a feri? Na megszakították a gondolataimat. Húzás aludni…

csak egy kép

Na így néz ki. Kaptam Lacctól. Szép és jónagy. Meg nehéz is. De jó. Az első.

Fogyóban van a bele való dohány a Holger Danske Cherry Vanilla. Szóval majd vennem kell. Túl közel van a Pipatórium. Bemegyek és veszek valamit. Nem jó ez így. Meg van szépséges klubpipám is. Majd arról is lesz kép egyszer.

Sőt azt hiszem egyszer majd lesz rendes fotó-post is. De most azt hiszem lefekszem aludni. Yah és végre van forma1 megint. Azt is nézzük. De most elfelejtettem közben pipázni. De majd legközelebb. De most húzás aludni…

kvzda a vízesés alatt

Csak egy rövid fröcsögés következik.

Ma este Cathrine-nel, mint hűséges fegyverhordozómmal a kritikán aluli vendéglátóipari kirendeltségek elleni harcban, megittunk volna egy kvt/teát. Ehhez a hely a dunapláza, vízesés alatti ismeretlen nevű kvzdát választottam, eddigi legkevésbé negatív tapasztalataim miatt. Egyszer voltunk ott és végülis megütötte a mércét. Mondjuk most is. Nekifutásból leütötte az arcával, majd saját lábában felbukva ugyanazzal az arcával ráesett a földön fetrengő mércére. Nos a magasugrásos (bár ebben az esetben inkább rúdugrásos, mind a segédeszköz használat, mind az irtóztató pofáraesés miatt) képzavarból kikeveredve folytassuk azzal, hogy eddig nem volt vele gond. De tegnap este 2045 magasságában beballagtunk, és gondoltam leszek annyira előzékeny és jó vendég, hogy megkérdezem mikor zárnak. De a pincérnek látszó biorobot megelőzött miszerint:”minnyá zárunk”. Mondom: “que?” Válasz ugyanaz. Yah, akkor nem is zavarunk. Biztos lesz még egy-két olyan hely ahol örülnek a kis pénzünknek.

Összes szerencséje az ilyen tuskóknak, hogy nem egyedül voltam és rendkívül álmos. Egyébként odaballagok, elkérem a vásárlók könyvét… Kicsit felháborodtam. Szóval ebből kifolyólag soha többé. Nem értem egyes tualjdonosokat, ügyvezetőket, hogy miért alkalmaznak ilyen izéket pincér helyett.