Na szóval, mint tudjátok váltottam munkahelyet. Ezt élvezem, az új helyet, azonban annyira elfoglal, és a pörgés kiüt. Hét ezért. De nagyon jó.
Meg azért sikerült Cathrine-nek is belebonyolítani, de az nem baj. Majd erről is fogok írni. Meg úgy általában. Me lusta is vagyok. Legyen is mára elég ennyi
Tudjátok mostanában baromira komoly pörgés volt a melóhelyen. Mostmár rendeződni látszik a dolog, beoszthatóvá válik az idő. Szóval most megint aktívan fogok írni. Nos egyelőre maradjunk abban, hogy fogok.
Ezt nem szabad elfelejtenem. A pipaclubos találkozó helye. De mint bejáratott hely nem hibázhattak nagyot. És nem is. Kellemes volt, félhomályos. Ideális helyszín volt a találkozóhoz. Díszlet. Lehet, hogy megragadott volna, ha csak úgy beülök, de sokkal érdekesebb témát találtam. Na de emlékezzünk vissza…
Barátságos félhomály fogadott belépésemkor, és barátságos pincér. Kellemes kényelmes, többé kevésbé szeparált helyekkel, rengeteg órával. Sajnos a ketyegés hiányzott, de azért markánsan jelen voltak. Minden finom volt, és az italok 3 és 5 cl illetve dl voltak rendre ahogy kell. Nem volt épp a legolcsóbb, de finom és igényes volt minden. Valószínűleg a klubbal együtt visszatérünk még. Ajánlom.
Yah és kv is finom volt, bár nem espressot ittam, hiszen majd 11 volt már.
Tegnap… illetve az már ma volt. Igen a Superbawl. Vártuk már. Illetve igen is nem is. Vártuk, hisz ez a döntő. Nem vártuk, mert a szezon végét jelenti. Sokat beszéltek róla, hogy ez csak egy meccs. És hogy nem csak egy meccs. A SUPERBAWL. Nagyszerű meccs volt és a szezon méltó lezárása volt. Annyi rekord dőlt meg ebben az évben, annyi minden történt az NFL világában. Tudom, hogy valószínűleg keveseket izgat fel, a téma. Ezért inkább az emberi részére térek ki.
Tegnap este Pohar cimborámmal (vagy ahogy irc-en hívom pohartesoval) beültünk megnézni. Eljött, mert már régen terveztük, hogy megnézünk egy meccset. Ugyanis szűkebb környezetemben ő az egyetlen aki szereti az amerikai focit. Hmm Peet-et is elhívhattam volna. Na majd legközelebb. Peet hajtsd be! Szóval jó volt, igazi macsó dolog, meccset nézni :)
Sokszor kitértek a riporterek, hogy a két edző az első két “afroamerikai” aki a döntőbe jut. De hát kit érdekel? Az első Tony Dungy is… Viszont az biztos, hogy a reklámbevételekből rendbe lehetne tenni a magyar gazdaságot. Na azt hiszem ennyi is lesz. Nem egy igazi közérdekű téma.
Két napon döntöttem a munkahelyhez igen közel eső Stex ház mellett, mint ebéd lehetőség. Gyakorlatilag rálátok az ablakból. Szóval közel van. Voltam már a Stexben többször is, és eddig az árak némileg borsosságán kívül nem tudtam volna negatívumot mondani. Sőt be is szittyóztunk egy alkalommal. Szóval eleddig meg voltam elégedve a hellyel, ennek hangot is adtam, ott helyben. De sajnos a déli ajánlatukkal olyan tökéletesen befürödtek - hovatovább elásták magukat - nálam, hogy félek többet nem csak erre de másra sem térek be a stexbe. Igényes helynek tartottam, ahol jól szeparálódik a “casino” részleg. De mind hétfőn, mind szerdán katasztrófálisan teljesítettek, az egy (illetve kettő ha, hűséges fegyverhordozóm Cathrine számára felszolgált) tejeskv kivételével. Hétfőn pulykabrassóit rendeltem, hisz gondoltam ezzel, még egy olcsó déli ajánlatban sem lehet olyan nagyot hibázni. De. Sikerült a stexben. Mindjárt kettőt. Egyrészt csatakos volt a zsírtól, ami sem az állagának, sem a gyomromnak nem tesz jót. (A vonalaimról nem is beszélve :)) Másrészt nem hogy meleg, de éppcsak langyos volt. Második alkalommal Stroganoff csirkemellett rendeltem rizzsel. A fenti két hiba egyikét sem sikerült elkövetni, viszont attól még, hogy olcsó nem kellene norbiápdét adagokat adni. Épp csak felhergelte a gyomorsavam. Bár Cathrine elégedett volt a tojásos nokedlijével, és mindketten elégedetten fogyasztottuk a tejeskv-inkat desszertként, de mégis. Nem lesz ennek jó vége. Szóval senkinek nem javaslom. De még azért teszek vele próbát. Hisz rálátok az ablakból…
Tegnap este nagy esemény történt. Végre sikerült eljutni a nagytiszteletű PipaKlub egy találkozójára, mint egyszerű kivülálló. Na jó nem teljesen, de azért marha mesze vagyok a bennfentestől. Szóval tegnap este a Clock nevű helyen találkoztam jeles személyükkel. Végül csak öten voltunk, de remekül éreztem magam, jól szórakoztam. Eleinte ketten ültünk ott az elnök úrral. Ezt csak később a többiek érkeztével tudtam meg, végtelenül szerény volt. Attól eltekintve persze, hogy eldicsekedett a gyüjteményével, ami több mint ötven (azaz 50) darab. De nem éreztette velem, mint ahogy a többiek sem, hogy zöldfülű vagyok. Megkínált egy nagyon finom dohányból ami Stanwell Melange néven fut. Muszáj lesz vennem. Igaz elrontottam, mert az eddigi két dohányból kiindulva rommátömtem, hányatott sorsú kukpricapipám. De nagyon finom volt.
Később 10-20 perces eltéréssel megérkeztek a többiek is. Először az alelnők úr. Aki ha lehet még szerényebb volt. Majd egy nagydarab, medve jellegű ember. Aki megajándékozott életem első, igazi gyökérpipájával. Mit is mondhatnék hálás vagyok azóta is, és szerintem ez pont egy olyan gesztus, amit nem lhet csak úgy elfelejteni. Persze elláttak a megfelelő instrukciókkal, a pipa bejáratását tekintve. Ugyanakkor én is tudtam meglepetéssel szolgálni az elnök úrnak a balsa filterrel a kukoricapipájába. Nagyon büszke voltam magamra. Ezen kívül segítettek a pipatisztogatás módozataiban. Szóval majdnem biztos, hogy a jövő hetet sem fogom kihagyni.
Igen tudom megint nem adtam képet, de mivel Cathrine gépén nem akarok többet garázdálkodni, mint azt illőnek tartom. Ő most épp fürdik. Egyébként nem tudtam volna ennyit írni. Szóval lesz kép.
