a NŐ

Minap okosan megkaptam a törpétől (Rufus Zwerg barátom és lakótársam), hogy vajh, miképp lehetséges az, hogy szinte minden postban szerepel a NŐ. Igen Cathrine Pawersről van szó. Hogy miért? Melóról mégsem írok, elvégre nem biztos, hogy bárkit is érdekel, vagy ha mégis hát bakfitty. Ha nagyon kérdezz! Van lejjebb valami komment dolog, legalább nem csak a spamokat kell kitörölni. Hmmm előtört belőlem a genyó. Nos a funkenschlagos post kommentjeiben kinyilatkoztatta a barátnője, hogy nem szeretné ha szóba kerülne. Cathrine-t meg a biztonságos sem zavarta. Hehh mennyit utaltam vissza magamra. Szóval ezért, mert én büszke vagyok rá… a NŐ.

Se fül se farok… nem írhatok magas röptekben “mindig”

spam

Borzasztó, hogy mennyi spamot kap az ember. Nem elég, hogy minden mail accountomat rommá spammolják. Szerencsére Rufus Zwerg barátom segített, és így már nem manuálisan kell buzgárkodni vele. Szóval ettől úgy ahogy megmenekültem, bár a dint napi angol percei  bonyolódnak, de ennyit kibírok. Viszont, hogy ezt a kis buta eldugott blogot is teleteszik vele. Hát fel kéne gyújtani az összes rohadt spammert.

Mellesleg ki az a barom idióta aki spam alapján vásárol. Vagy már megint túl okos vagyok? Esetleg a pórnépből kellene kiindulni? Lehet. Mindenesetre Te kedves Olvasóm, ha spammer akarsz lenni… Ne tedd, mert lelőjük a kutyádat

Meglepi születésnap

Na péntekre szerveztünk meglepetés születésnapot Edgär barátomnak. Ajándékkal, pasy meghívással sumákolással. Szóval nagy közösen megvettük Edgärnek a Puerto Rico nevű társasjátékot. Miért azt? Ezt ajánlotta az egyik ismerősöm, aki eléggé ismeri a játékokat. Meg mert a boardgamegeeken az első. Pasy eljött, Edgär meglepődött tökre örült. Persze arra nem készültem fel, hogy engem is meglepnek. Szóval szépen megérkeztünk megkapta az ajándékait, pasytól egy mindenálló pendrive-ot is.  Aztán összeálltak a népek félkörben előttem. Kezembe nyomtak egy Catan kiegészítőt, meg pasy mester egy pendrive-ot. Szóval meglepi buli a köbön. Aztán meg játszottunk egy kört, mind a hatan, és tök jó volt. Javaslom mindenkinek. Yah és nyertem:) Tök jó, hogy van pendrive-om. Még sose volt csak ilyen kis béne. Persze Cathrine megcsócsálta, kicsit. De Ő már csak ilyen. Kicsit félek, hogy egyszer leharapja az ujjam. Aztán persze iszogattunk is. Nem senki nem lett függő vasárnap megint játsztunk.

El Salvador - a hely ahol sosincs…

Születésnapom alkalmából elmentünk volna vacsorázni Cathrine Pawers-sel, de végül mégsem. Aztán végül mégis beültünk a plázában, a címben említett helyre. Egészen pofás, kicsit mediterrán, kicsit pláza. Sajnos a zene általában az ún. “fiatalos” stílus. Vagyis általában az épp aktuális gagyipop, nem úgy mint az egekig magasztalt Maya Café latin zenéi. Persze a vászon ülő- és hátlapos székek nem jók, kicsit sűrűn is vannak az asztalok (főleg így a kabátos időszakokban). Nem először voltunk ott, ezért aztán kicsit jobban tudok véleményt alkotni. Egy biztos amit eszel az finom. Mind Cathrine ragulevese, mint az én palacsintám nagyon finom volt. A szakács elviszi a hátán, használhatóvá teszi a helyet. Kezdetnek talán az hiányzott, hogy még egy műmosolyra sem futotta a felszolgáló hölgytől. Persze amikor a finom kajától elfogultan súlyos borravalót adtam, akkor bezzeg tudott. Na akor leültünk, étlap. Kiválasztottunk egy-egy szimpatikus kaját, én másodszor, hortobágyi palacsintát. Pincércsaj vissza kérünk. Nincs… hortobágyi másodszor. Szóval nem sikerült. Megmondom őszintén kicsit felháborított, hogy megint nem kapok enni, azt amit szeretnék. De aztán végül a szakács zsenialitása elvette a rosszkedvem. Aztán kv… Sajnos Magyarországon a Illy (vagy úgy általában) borzasztó kv-t ad, ezt sajnos többször is tapasztalhattam. Borzasztó savanyú izé. Brrrr. Tehát egy jó kövér tejeskv-t kértem, mint Cathrine. Végül iható volt. Viszont, hogy nem tudnak azt főzni amit kérek… Nem javaslom, csak kényszerhelyzetben.

nesze neked biztonságos szex

Ma Cathrine Pawershez tartva betértem a plazaba vennem kellett tejet, virágot, gumit. A virágboltban találtam tulipánt. Cathrine kedvence, és még ráadásul viszonylag olcsó is volt. Tudtam, hogy örülni fog neki. Viszont a virágbolti eladó nem lehet férfi. MEgkérdeztem melyik a legszebb. Hiába a hülye feminím vonásaim, nem tudom megállapítani melyik a legszebb. Meg azt is csodáltam, hogy egyáltalán tulipán, télen…

Nyílt ott valami új drogéria, gondolom gyárilag valami fricc lehet, mert “sch” van benne. Beballagok, nagy nehezen megtalálom a gumiszekciót. Ott áll három zseniális eladó alig lehetett tőlük látni a polcot. Tanácstalanul állnak a gumik előtt. lehet valami tanácsot vártak. Gondoltam észreveszik hogy én “a kedves vevő” odamennék. Direkt sétáltam egy kört, mire odajött egy ott dolgozó nő, reklámos (gilette) pólóban, hogy segíthet-e. Mondom dehogy és sokat mondóan a három bénázó felé nézek. Nos rednben van, hogy én egy felnőtt bunkó vagyok, és elhajtom őket egy határozozz húzzatok má’ innen a picsába hangsúlyú: “bocsánat”-tal. Majd nem törődve azzal, hogy arrébmennek-e elveszem. De mit kezdhetne ilyen helyzetben egy kamaszodó, de komolyabb 16 éves kiscsaj, aki ugyan akar szexelni, de okosan gumival. Az tuti, hogy vagy nem meri elvenni, vagy úgy néznek rá ezek, mint a véres rongyra. Aztán biztonságos szex mi…

születésnapomra

Nem, nem fogok verset írni vagy ilyesmi. Persze nem is tudok :)

Még kedden kezdődött az üneplés, pedig akkor még messze a 27-et tapostam, hol gondoltam én még a 28. év vénségére. Cathrine Pawerssel Dunaújvárosba mentem, mert az egykor haladó hagyományként kis társaságunk által elindított ReSource rendes évi adásához érkeztünk. Szerencsére átvették és folytatták ezek megrendezését, de sajnos sokkal kevesebb sikerrel, mint amikor még mi szerveztük. Átmehetnék most szociológusba (vagy mibe), hogy miért, de nem fogok. Szóval páran ott voltak a társaságból, de nem terveztem, hogy lemegyek vagy lemegyünk, mert kicsit hosszú szokott lenni és én azt már nem bírom. Cathrine megszervezte, lementünk, sőt, még egy kis meglepetésbuli is volt. Ahol is találkoztam egy olyan emberrel, akivel nap mint nap váltok pár szót ircen, de soha nem találkoztunk személyesen(vincsi). Yah meg a ReSource-on is(trisch).
Aztán 3-án együtt ebédeltünk, majd elmentünk hozzá. Vacsorát tervezett de egyikünk sem volt igazán éhes, kicsit el is aludtunk, de arról volt szó, hogy nálam alszik. Első alkalom! Szóval azért elindultunk, és betértünk a plázába egy könnyű vacsira. (Ennek körülményei illetve visszautalás később.) El Salvador a neve. Majd hazaértünk, és tényleg ittaludt.
Másnap reggel(délben:) sokáig aludtunk ágyba vittem neki a mókusvíz kv-ból és vajas kifliből álló reggelit, majd kimentünk a savoya parkba, természetesen a Maya Caféba. Megebédeltünk, ő fizetett, de olyan kedves volt, hogy jó híremre (mire???!!! :D) vigyázva, kezembe nyomta a pénztárcáját, hogy ne hozzon kínos helyzetbe.

péntek… vagyis Friday’s a Westendben

Pénteken, mivel rajtaütésszerűen vénültem egy évet, szabadságot vettem ki. Igen lassacskán hagyománnyá válik nálam, hogy a születés- és névnapomon nem dolgozom. Ezzel ajándékozom meg magam. Meg is érdemlem. És ha már szabadságon vagyok, nem hagyhatom ki az alkalmat, hogy Cathine Pawers-szel ebédeljek… Igen amint kitalálhattátok a szokásos tésztázó helyre mentünk a westend alján. Természetesen ha már ebéd, akkor kv is. Már harmadszor tértünk be a Friday’s-be (van magyarul is). Mindhárom alkalommal elégedetten távoztunk, mind a hely, mind a felszolgálás, mind a kv miatt. Persze nyilván voltak kisebb hibák, de hol nem. Belépek megkérdezik, hogy mit szeretnék. Külön étterem és kávézó rész. Mondjuk nem szivesen ülnék a külső részre enni, ahol lenézik a tányéromról a rántotthúst, de ez persze nem a hely hanem a kulturálatlan nép hibája. Szóval kaptam egy erős közepes kv-t Cathrine pedig a lassan szokásossá váló mézes melange-zsal kényeztette magát. Ő is megérdemli :) Csak azt nem értem miért tett bele a multkor cukrot:D Kicsit nem oda figyelt ;) Maga a kv Segafredo, ezért nem félünk tőle, hozza az elvárt szintet(tudom elmaradt a link, de lusta vagyok megkeresni).
Maga a hely elég érdekes: állítólag klasszikus amerikai dinner. Nekem tetszik mert sok a fa, és a megvilágítás pedig balladai homályt állít elő. Egyedül a dísznek feláldozott hangszerek nem tetszettek. Az eszemiszom szerint van ingyenes wifi.
Viszont sikeresen meglepetést okoztak egy teljesen egyedi szokással. Ugyanis, ha az ember kulturált borravalót ad, megütnek egy gongot (legalábbis a hangja alapján az lehet). Persze erre mindenki felkapja a fejét. Ehez hasonlót, még csak Edgar barátom mesélt egy mezőkövesdi helyről. Jó szokás. Bár persze kicsit elszaladt a ló, ugyanis a nagyságrendileg valamivel több mint 10 százalékos borravaló nem váltotta ki a gongatási kedvet. Viszont eddig minden alkalommal csak egy-egy gongot hallottunk… a miénket.

updated: Cathrine Pawers megtalálta nekem/nektek a tésztázó hely linkjét: ezt