kaptam egy komment

Mehehe és plázamacska lettem. Óriási. Ha valakit érdekel. A 30Y-os poszt ki kéne törölnöm. Minden megváltozott. :)

Jean-Michel az isten

Zseniális, felülmúlhatatlan satöbbi. Magasztalhatnám az égig, és igazam is lenne. Olyannyira messzemenően frenetikus volt a koncert, hogy arra nincs szó.

Adott ez a fickó 60 évesen, és akkora hangulatot csinált az özönvíz előtti zenéjével, hogy izomlázam lesz holnap a tapsolástól. Igen régi a az Oxygen ‘76-os, még nálam is öregebb. Ennek ellenére maximálisan korszerű, sőt szinte korszerűbb, mint valaha ebben a zöld őrületben. Ha lesz kedvem összeszedem az ipar kacagtató próbálkozásait, hogy “zöld” legyen. 60 év… Amikor én ennyi leszek, - már ha… - valószínűleg a hamut is mamunak mondom, ha még tudok magamról. Tiszteletem, Jean-Michel. Meg van bocsátva a fél órá csúszás, a koncert utáni nagyonnagyonnagyonnagyon lassú kipufogógázt tüdővel megszűrő kijutás a mélygarázsból. Életre szoló élmény.

De tessék vetek egy kis morzsát annak is akit érdekel az ömlengésen kívül maga az esemény is. Oxygen. Az albumot aki nem ismeri az korbácsolja meg a saját szemfenekét, mert egy zenetörténeti mérföldkő. A zenei anyag jó, egy-két helyen némi pontatlanság az effekt beütésében, pár elhangolodott felharmónikus. Jean-Michel be is jelentette, ha valami elromlik megosztja velünk. Minden hangszer teljesen analóg volt amit felvonultattak. Átjött, minden. A koncert varázsát fokozta a leengedett hatalmas tükör amin látszott, az egész technika. Profi volt, és élvezetes. Aki lemaradt, nagyon bánhatja…

30y

Igen elérkezett. Változott valami? Persze 3-assal kezdődik. Persze idevéshetném a bánatomat, hogy egyedül, sőt magányos vagyok, és csóró, de asszem emiatt olyan ferde a net. Mert a rinya meg a pornó egy irányba húzza. Vicces, hogy semmi törés, vagy komoly, direkt változás. Ami volt, az előtte volt. Elkezdtem a jogsit, komolyabban veszem az angoltanulást, hogy végre behúzzam azt a szájbalökött papírt. Meg nyomkodom a gonbokat némi szakmai fejlődés irányába. Persze ez még nem minden, mert visszamegyek az orvosokhoz a szétcseszett derekammal, meg a többi. Ha kitart a lendület, majd arról is írok még, hogy miért a kurvaannyát az egészségügy bürokráciájának külön-külön és együttvéve. De egy biztos. Nagyon-nagyon. Meg a lendületről is. Akit érdekel szurkoljon a lendületnek.

egy mondat hatalma

Nem írtam az első kolléganőmről aki újként jött és csinos és buktam rá. Még mindig tetszik, de valami nagyon nem stimmel vele. Viszont jött egy másik lány is. Mindketten helyettesítik az épp szülési szabadságon, gyeden, gyesen akármin levő hölgyeket. Ezért vannak. Mármint a cégnél.

A másik lány egy csitri. Fiatal, és még annál is kevesebbnek látszik, mint amennyi. Felháborító. Megismerkedtem vele, és semmi különös. Nem érdekelt, és nem savanyú a szőlő alapon. Kolléganő, kislány, ennyi. Aztán visszajöttem a kihelyezésből, és semmi. Elbeszélgettem vele, normális és udvarias voltam vele, ahogy szoktam, és hiába ismertem meg kicsit jobban, ugyanúgy nem érdekelt. De minden megváltozott.

Nem is történt semmi, mint munkatársak beszélgettünk, segítettem neki, ő nekem, normális viszony. Aztán elhangzott a bűvös mondat és azóta megfordult a világ. Persze nincs semmi zaftos részlet, inkább a gesztus, a hangsúly. De eltűnt a csitri, a kislány. Ott a nő, a naiva és büntet. De még csak nem is az ízlésem, hisz vékony nagyonis. Mondjuk a hosszú barna haj, és a barna szem az meg pont az ideális, de ez eddig fel sem tűnt. Erre most… Elmegy az asztalom előtt és rámmosolyog vagy rámnevet és huss gondolatok oda, és rázódjak vissza a munkába. Hajhhh (sóhaj) a nő egy csoda, egy mondattal megváltoztatja a világot.

kreszvizsga

Igen tanultam rá, sőt bejártam minden órára. Jó volt, érdekes volt. Az oktató Attila szerintem a lehetőségelhez mérten érdekesen adta elő az anyagot, aki figyelt sokat felszedhetett ott. Persze nem csak miatta jártam be. Voltak csinos lányok is. Sajnos vége lett, és nem gazdagodtam sem barátsággal sem mással. Volt furcsán érdekes (Friends - Phoebe), nagyon vonzó némettanárnéni, nagyon fiatal és nagyon szexi töltött galamb, hatalmas ártatlan szemekkel, és csinos, visszafogott, értelmes. Persze ezek nem típusok, de ennyi jött le az egy hét alatt. Egyikükkel levelezésben is vagyok, kedvesen válaszol, megosztjuk az előrehaladásunkat.

Na a lényeg természetesen meglett a vizsga. Hisz miért is ne lenne, baromi egyszerű. Aki nem csinálja ezt meg elsőre, szerintem egyátalán nem kéne autónak a környékére sem engedni. Mindenki jobban járna így, de ez egészen más téma (lásd még: konzin a Heinleinről szóló cikk Starship trooperses része civil és polgár). Na meg persze tekintsünk el az NKH központban felszerelt vizsgáztatórendszertől is (központosított közbeszerzés+érintőképernyő=valag pénz kidobva az ablakon értelmetlenül+valaki beszedett sokatt semmiért). Szóval haladok a jogosítvány megszerzése felé. Az oktatóval akiről már írtam felvettem a kapcsolatot, majd megyek a szabadság után reggel hétre. Hogy fogok felkelni?

feeling cafe másodszor és utoljára

Ez az a hely ahol el bírák rontani a semiramis féle kvt. De most komolyan. Ugye a plázás zeneszó összekeveredik a kereskedelmirádiós szarral megadja a feelinget. Biztos, hogy pénzmosó a hely, mert ahányszor csak arra jártam a kutya nem ült benn.

Szombaton sikerült bejelentkeznem a fodrászhoz, de félreértettük egymást. Így a fél óra várakozást gondoltam értelmesen töltöm, iszom egy jó kvt. Sajnos a prekoncepció az alapoktól hibázott. A feeling caféval már volt kellemetlen élmény. De adtam még egy esélyt. Nem kellett volna. Belépek a demrkációs vonalon, ami elválasztja a helyet a camponától. Hát a belépésnél nem jött át a feeling. (Igen még tervezem elsütni, a névvel való viccelődést.) Én köszönök előre. Már-már ott tartottam, hogy esetleg odamegyek a pultnál álló alkalmazotthoz aki nagyban “dumcsizott” egy nővel, hogy bemutatkozom.

- Szia! Fix Y vagyok. Tudod, én vagyok a vendég.

De végül hagytam érvényesülni. Alkalmazott, mert ugye baristának nevezni olyan lenne, mint fűnyirótraktor vezetőjét pilótának. Pincér? Ahhoz bánni kell tudni a vendéggel. Felszolgáló? Az legalább ahhoz ért. Maradt a jobb sorsra érdemes alkalmazott. Azt hittem a “felszolgáláson” kívül, már minden jól fog menni. Dehát: “nobody expects the spanish inquisition”. Elérkezett a kv megkóstolásának ideje. Megtettem, kicsit fájt. Itt már tudtam, a feeling cafe soha, soha, de soha nem lát mégegyszer vendégül. A semiramis, mint márkanév megcsúfolása, szégyen és gyalázat. Valahol ott érzett hátul a minőségi alapanyag érzete. De az íz csapnivaló, állott, savanyú förmedvényre utalt. Vagy a gép volt tisztítatlan, vagy az adagom volt legalább másodszor lefőzve. Szerencsére voltam annyira előrelátó, hogy rendeltem hozzá egy vizet, amivel szét tudtam csapni annak a borzadmánynak az ízmaradványait. Brrr soha többé.

az oktatás további menete

Igazából nem volt olyan érdekes a kresz többi része, mint a műszaki. Ugyanakkor azért szórakoztató volt. Kár, hogy a második héten már súlyos energiaitalokkal kellett ébrentartani magam. Táblák, szabályok, kereszteződések, villamos. Érdekes kis móka. Már alig várom hogy vezethessek. Remekül szórakoztam a velem együtt tanuló lányokon, különösen a műszaki rész volt mókás. A Phoebe jellegű némettanárnéni (szerintem nálam fiatalabb) volt a legviccesebb. Szivesen elmagyaráztm volna neki ;) Azóta kitöltöttem a kresztesztet négy alkalommal, amiből három meglett. Mi lesz ha még tanulok is? (nagyarc off) Azóta kb naponta túrom át a használtautó.hu-t vállalható olcsó romokért.

a gentleman

Orbitális balek vagyok. Na jó nem, igazából talán kissé túlfejlett az erkölcsi érzékem. De már kezelem: pl iszom rendszeresen:) Szóval a közeli kisbolt rendszeres látogatója vagyok, mert közel van, sokáig tart nyitva, messze nem annyira ótvar, mint a legközelebbi szocializmusszökevény SPóR. Meg valamiért (;)) olcsó is ahhoz képest, hogy kisbolt. Kreszre tartva, hogy ne nagyon aludjak be beugrottam watt márkájú legfeljebb B kat. energiabambiért. Meg is vettem, s hogy egészséges legyek lightot :) Fizetés után pedig kiszúrtam a padlón heverő 40 rugeszt. Ott feküdt a padlón és nézett bután. De nem ő volt a nap hülyéje a buta nézésével. Jómagam fényévekre felülmúlta. Ugyanis az észlelést követően, értelmetlen dolgokat makogva lepakoltam a boltos csaj elé, hogy ezt biza itt találtam. Mondta sejti ki hagyta el. Akkor feltűnt kamera irányul arra a helyre ahová letettem a pénzt.

Pár napra rá a boltos hölgy szólt, hogy a főnöke, a tulaj aggályoskodik, hogy nem biztos, hogy ő volt aki elhagyta, mert a felvételen csak az látszik, hogy én leteszem a talált pénzt. Ismét pár nappal később a csaj mondta, hogy visszaadták. Balekságom elnyerte méltó jutalmát, valaki visszakapta a pénzét. Én pedig többedszer is leidiótázom magam.

Talán mégis sikerül előnyt kovácsolni túlfejlett becsületességemből. Kiderült a valaki - aki gazdagabbá akart tenni 50k-val -  annál az autós iskolánál dolgozik ahol én tanulok. A fejlemények később.

ami most van

Tehát amint látszik kreszre járok. Van még pár változás. Például majdnem kiléptem a konziból, de ottartottak a srácok. Meg újra blogolok. Van végre álmom. Egy saját műhely ahol régi rozsdás romokba lehelek új életet, hogy újra füstöt okádhassanak. Veszem a Veterán autó és motor magazint.

első lecke

Első óra és egy furcsa eufórikus állapotban vagyok. Egyrészt, mert a műszaki oktatás volt, másrészt, mert elméleti autóbuziként nem igazán tartalmazott új információt.
Megérkeztem, kicsi elég zsúfolt “tanterem”, viszont dögnagy lcd tv. Ezen zajlott az oktatás képi része, illetve egy-két transzparensen a falon. Az előadó gördülékeny stílusban és a nép egyszerű fiának-lányának is érthető állapotban tálalta az anyagot, a felszínt pont annyira megkaparva, amennyire nekik kell. Igyekezett kérdésekkel fenntartani a figyelmet, nálam elérte a hatást, de ezen ugye nem csodálkozunk.
Pár szóban méltatom az anyagot is, aztán mára ennyi. Elavult használhatatlan képi anyagot vártam, ami mélységes meglepetésemre nem volt az, sőt. Persze powerpoint volt, de ez ugye a magyar bármilyen oktatásban alap (sajnos). A kinézetre nem sokat adtak alap powerpoint trükkök nulla csicsa, lényegretörő. A fotók minősége teljesen vállalható, a szöveg emészthető. Viszont a képek nagyrésze BMW-ről készült, pár Audival és néhány Toyotával szinesítve, illetve szoci kategóriában a Kispók volt az ótvar szinonimája.
Aktív és passzív biztonsági elemek, motor, sebességváltó, fék és futómű volt a téma. A motorok közül a kétütemű Ottó szigorúan csak említés szintjén jelent meg. A négyütemű Ottó szépen ki lett vesézve, persze a nőknek is emészhető formában(szív, sűrít, terjeszkedik, kipufog, dugattyú, szelep, gyertya), illetve a Diesel is (izzítógyertya), attól eltekintve, hogy a fizikát belevegyük, tehát nem derült ki mitől ég a gázolaj. Sajnos a Wankel nem került említésre. (Kivéve a szünetet, amikor a stréber megkérdezte, hogy az ugyan hol van. Igen, én voltam. Kérdeztem a csúzsószelepes/Knight motort is de az teljes újdonság volt. Sajnos még nekem is az.) Az anyag többi része is egészen jól kijött. Bár a kímélő hatodik fokozat nem része az anyagnak, de nem is kell. Sőt pár finomság is kiderült, még a párátlanításra is kitért az oktató. Szóval abszolút pozitív csalódás.